“Merj nagyot álmodni!” – szól az inspiráló idézet. Így, amikor felmerült a gerinctúra ötlete az Alacsony- Tátrában, lelkesen vágtam rá, hogy persze. A lélegzetelállító kilátás és a talpam alatt ropogó hó gondolata kiütéssel győzött a kishitűségem felett, hogy talán túl nagy falat ez nekem. A négynapos kaland végül rengeteg élménnyel és még annál is több tanulsággal zárult.

Korai reggeli indulás után 10 óra körül parkoltuk le az autót nem messze Dóvaltól (Donovaly), ahonnan Besztercebányán keresztül elbuszoztunk az Ördöglakodalom-hágó (Certovica) lábáig. Itt egy sípálya mentén kezdtük meg az emelkedést; a jó kis kaptató erősíti a vádlit, és tágítja a tüdőt rendesen.

Emelekedő az Ördöglakodalom-hágón az Alacsony-Tátrában
Egy sípálya mentén kezdtük meg az emelkedést; a jó kis kaptató erősíti a vádlit, és tágítja a tüdőt

Felhők jöttek-mentek a fejünk felett és fújdogált a szél, de a túrázáshoz ez épp megfelelő idő. Legalábbis eleinte az volt. Gyönyörű látvány volt, ahogy a gomolygó felhők közül néhol előbukkant a nap, csak egy-egy kisebb területet világítva meg. Ám ahogy feljebb értünk a gerincen, a szél egyre erősebbé vált és fagyott havat fújt az arcunkba. A helyzet ezután csak tovább romlott, amikor is egy hatalmas felhőbe kerültünk, ami épp akkor emelkedett át a gerincen. Szürkeségben, viharos szélben kúsztunk-másztunk el az első szállásunkig, a Gyömbér menedékházig.

Érdekel a folytatás? Olvasd el!

# # # # # # # # # # #

2018.02.13.

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..